A quarter horse k�zepes, 155-160 cm bottal m�rt marmagass�g�, rendk�v�l j�l izmolt, nemes megjelen�s� l�fajta. Feje nemes, a sz�les tark� j� �ntart�st biztos�t.

Volt egyszer egy vadnyugat... �s nem csak a filmen. Az �lland�an v�ltoz� divattal a westernlovagl�s egyre terjed eg�sz Eur�p�ban, s benne Magyarorsz�gon is. Ma m�r a legkev�sb� sem csod�lkozik b�rki, ha ak�r a k�l�nf�le lovasrendezv�nyeken, ak�r csak a mezei �s erdei utakon felt�nik egy lovascsoport sz�les karim�j� kalapban, farmerben �s kock�s ingben, mintha csak egy vadnyugati filmb�l l�ptek volna el�. A westernlovagl�s �letforma. Egyre t�bben v�lasztj�k, term�szetesen azok k�z�l, akik ezt az egy�ltal�n nem olcs� sportot megengedhetik maguknak. T�rt�net Az �jvil�g megh�d�t�sakor az eur�pai m�retekhez k�pest hatalmas t�vols�gokat l�h�ton megtenni csak nagyon k�nyelmes, biztos nyeregben, fegyelmezett, j�l idom�tott lovakkal lehetett. Ezt a praktikumot szolg�lta a magas k�p�j� westernnyereg, a sz�les talpall�j� kengyel, az elengedett, laza kant�rsz�r, a nyugodt, fegyelmezett, gazd�ja minden mozdulat�ra engedelmesen figyelmes l�val. Az egykori lovas cowboyok mindennapos munk�ja, amely nem kis �gyess�get is k�vetelt, mai korunkban sportt� nemesedett, �s kialakult a Nemzetk�zi Lovassz�vets�g keret�n bel�l egy �j sport�g, a westernlovagl�s. A speci�lis sport speci�lis lovat k�v�n... A westernlovagl�ssal egy�tt �gy terjedt �s terjed el egy speci�lis l�fajta, a quarter horse. A fajta eredete az 1660-as �vekre ny�lik vissza. A spanyol h�d�t�k az �jvil�gba term�szetesen lovakat is vittek magukkal. Ezek a lovak keresztez�dtek a kontinensen tal�lt egy�b lovakkal, de a gyorsas�g fokoz�s�ra az angol megsz�ll�s ut�n angol teliv�reket is felhaszn�ltak. A hatalmas marhacsord�k mellett dolgoz� cowboyok lovaikt�l megk�vetelt�k a gyorsas�got, a fordul�konys�got, a kitart�st �s a felt�tlen engedelmess�get. Ezek a p�sztorok szabad idej�kben lovaik k�pess�g�nek kipr�b�l�s�ra rendszeresen rendeztek r�vid t�v�, egynegyed m�rf�ldes (quarter) versenyeket, �s az ilyen versenyeken eredm�nyes lovakat a k�s�bbiekben t�rzsk�nyvezt�k. Innen ered a fajta neve: quarter horse = egynegyed m�rf�ldes l�. A fajta �s a teny�szt�s a modern kor�t 1940-t�l sz�m�tj�k, amikor megalakult az American Quarter Horse Association, amely a fajta teny�szt�s�t szigor�an szab�lyozta, z�rt t�rzsk�nyvet vezetett be, �s a teny�szt�s mellett megkezdte a westernlovagl�s mint �j sport�g �s szabadid�-lovagl�si st�lus n�pszer�s�t�s�t is. Ett�l kezd�d�en �gy a fajta teny�szt�se, mint a western lovagl�si st�lus vil�gh�d�t� �tra indult �s p�ld�tlan karriert futott be. A quarter horse ma m�r a vil�g egyik legelterjedtebb l�fajt�ja, mintegy 2 milli� t�rzsk�nyvezett egyeddel rendelkezik. Mik azok a tulajdons�gai, amelyek ilyen viszonylag r�vid id� alatt ennyire n�pszer�v� tett�k? A felt�tlen megb�zhat�s�g, k�nny� kezelhet�s�g �s idom�that�s�g, a kiv�l� idegrendszer, a hatalmas szervezeti szil�rds�g �s nem utols�sorban a divat. Megjelen�s A quarter horse k�zepes, 155-160 cm bottal m�rt marmagass�g�, rendk�v�l j�l izmolt, nemes megjelen�s� l�fajta. Feje nemes, sz�raz, a sz�les tark� j� �ntart�st biztos�t. Szemei kinn�l�ek, nagyok, kifejez�steliek, bizalmat sug�roznak. Er�s �llkapcsa, a terjedelmes r�g�izomt�j�k j� takarm�nyfelvev� k�pess�gre utal. Nyaka k�z�phossz�, egyenes, j�i izmolt, egyenes, kiss� m�lyen illesztett. Marja nem kifejezett, de hosszan h�tba ny�l�, a nyereg r�sz�re j� fekv�st k�n�l. H�ta k�zepesen hossz�, izmos, feszes. Mellkasa m�ly, dong�s. Lapock�ja igen j�l izmolt, f�lv�res szemmel meredeknek mondhat�. Ez�rt hosszabb t�von nem sz�vesen �get, hanem ink�bb k�nnyed�n, puh�n v�gt�zik. V�gt�ja nagyon k�nyelmes, kellemes �rz�st ny�jt. Fara rendk�v�l terjedelmes, igen j�l izmolt, minek k�vetkezt�ben az eg�sz l� kiss� t�ln�tt benyom�st kelt. Combjai is rendk�v�l izmoltak �s hossz�ak, minek k�vetkezt�ben a sz�les, kiss� nyitott cs�nkok m�lyen helyezkednek el, ami az eg�sz l�nak egy saj�tos "farmotoros" jelleget ad. Nem is csoda, mivel ha megn�zz�k egy-egy versenyen a perd�l�st, a hirtelen meg�ll�st, ir�nyv�ltoztat�st, a fizik�ban nem t�l gyakorlott ember is egy pillanat alatt r��rez, micsoda hatalmas terhel�st kell ezeknek a h�tuls� v�gtagoknak ki�llniuk. �s b�rj�k! Iz�leteik ac�losak, csontjaik szil�rdak, pat�ik kem�nyek, szab�lyosak. Sz�n�k t�bbnyire pej, fak� vagy s�rga, de viszonylag nagy gyakoris�ggal tal�lunk k�z�tt�k tark�kat is. A tarka sz�n�eket k�l�n egyes�letben az American Paint Horse Association keret�ben t�rzsk�nyvezik �s tartj�k nyilv�n. Ez a nagyon n�pszer� paint horse b�r tulajdonk�ppen nem �n�ll� fajta, hanem a quarter horse-nak egy sz�n szerint elk�l�n�tett v�ltozata, elk�l�n�lt t�rzsk�nyve r�v�n a legjobb �ton halad az �n�ll� fajt�v� v�l�s �tj�n. A paint horse nem t�vesztend� �ssze a szint�n amerikai eredet� appaloos�val. Ez ut�bbi fajt�t az Amerik�ban bennsz�l�tt Nez Perc� indi�nok teny�sztett�k ki a spanyol h�d�t�k Amerik�ba behozott lovaib�l. Jellegzetess�g�k a k�l�nleges p�rductarka sz�n, amely sz�n� lovakat ma is el�szeretettel emlegetnek "indi�n" lovakk�nt. Alkati �s bels� tulajdons�gaikban ezek a lovak rendk�v�l szoros hasonl�s�got mutatnak a quarter horse-okkal, ami nem is csoda, hiszen a k�z�s eredet �s haszn�lat sor�n alakultak ki ezek, de jellegzetes sz�nez�d�s�k megk�l�nb�zteti �s rendk�v�l kedveltt�, s ez�ltal igen dr�g�v� teszi �ket.