Lótenyésztõ Szakmérnökképzés a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karán A lónak a sportban betöltött szerepe, valamint a hazai tenyésztésû egyedek világszínvonalú eredményei igazolják annak szükségességét, hogy az ágazatban dolgozó szakemberek a legjobb genetikai, takarmányozási, sport– és edzésélettani, higiéniai, szervezési, valamint marketingismeretek birtokában képesek legyenek versenyképességüket megõrizni, bizonyos területeken növelni. A lótenyésztés gazdasági jelentõsége (szállításban, mezõgazdasági munkákban betöltött szerepe) ma már nem mérhetõ a korábbi évszázadokban kialakult jelentõségéhez, de az ember egészségének védelmében, szabadidejének tartalmas eltöltésében egyre nagyobb szerepet kap. A lovassportok ugrásszerû fejlõdésével döntõen a sportló lett a lótenyésztés célja. Az ember környezetének védelme, az erdõk egészségének megõrzése, megújulásának biztosítása a hidegvérû lovak reneszánszát is meghozta, valamint a vágóló elõállítás szerepe is nagymértékben nõtt. Az idegenforgalomban ma már kulcsfontosságú szerepet betöltõ lovak másodlagos funkciói (táj- és környezetvédelem) is jelentõsen felértékelõdtek. A fejlett országok társadalmaiban a ló tenyésztése, tartása egyre növekvõ tendenciát mutat, ami egyben utal az ország gazdasági helyzetére is. Mindez magával vonta a lovassportok fejlõdését, a lónak a szabadidõ eltöltésében betöltött növekvõ szerepét. Így a ló kulcsszerepet tölt be a turizmuson keresztül, a szellemi, ill. testi fogyatékos gyermekek gyógyításán át egészen a lovassportokig. Mindezek a hasznosítási irányok tökéletesen illeszkednek a környezetvédelem, a terület- és vidékfejlesztés támasztotta igényekhez. Magyarországon gazdasági állataink közül egyedül a ló létszáma növekedett az utóbbi években. Mindez a nemcsak társadalmi jólét, a gazdasági erõsödés bizonyítéka, hanem a társadalom igényét is tükrözi. Olyan szakképzett emberekre van tehát szükség, akik ismerik és alkalmazzák a lovak hasznosításának új irányvonalait. Ma a lótenyésztés céljának döntõ hányadát olyan egyedek elõállítása teszi ki, melyek a különbözõ lovas– és lóversenysportokban megállják helyüket. Azon egyedek, melyek ezeknek az elvárásoknak nem felelnek meg, a hobbyló-tartók igényeit hivatottak kielégíteni. Mindezek mellett a lovasturizmusra, a gyermek-lovagoltatásra, a hippoterápiára, a hobbylótartásra irányuló növekvõ igényeket sem szabad figyelmen kívül hagynunk. A Kaposvári Egyetemen Állattudományi Karán (ill. ennek jogelõdjeiben), a korábbi idõszakban is több témakörben folytak különbözõ továbbképzõ tanfolyamok neves hazai és külföldi elõadókkal, amelyeken természetesen a külsõ szakemberek mellett lehetõvé tették az egyetemi hallgatók részvételét is. A graduális képzési rendszeren belül ugyanis nincs mód arra, hogy a lótenyésztés minden lényeges kérdését részletesen tárgyaljuk. A szakmai továbbképzés kiemelt jelentõségû területe a négyszemeszteres Lótenyésztõ Szakmérnökképzés 1996-ban kezdõdött a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karán. Az oktatói munka nagy részben a Pannon Lovasakadémia létesítményeiben folyt. A képzés programját – a korszerû német képzési rendszer figyelembevételével – dolgozták ki. E képzés oktatási tapasztalatai, a képzésben részt vevõ hallgatók száma és visszajelzései jó alapot szolgáltattak az akkreditált képzés folytatására. A képzés az évek során változatlanul népszerû maradt, folyamatos érdeklõdés kíséri. A Magyar Akkreditációs Bizottság pozitív döntése alapján két hónappal ezelõtt ismét elindult a képzés az új oktatási program keretein belül. A Lótenyésztõ Szakirányú Továbbképzési Szak nemcsak a régióban, hanem országos szinten is egyedülálló ismereteket nyújt. A karon folyó, lótenyésztéssel kapcsolatos széles körû kutatási tevékenység (tenyészérték-becslés, mozgáselemzés, spermaértékelés), valamint a Pannon Lovasakadémia infrastruktúrája teszi az oktatást még színvonalasabbá. A képzésben résztvevõ hallgatók oktatásában az Állattudományi Kar 17 oktatóján kívül több meghívott hazai szaktekintély is szerepet kap. A fajtafenntartást és génmegõrzést Bodó Imre professzor úr, a küllemtant és sportlótenyésztést dr. Hecker Walter, a ló anatómiai sajátosságait r. Sótonyi Péter professzor, míg a lótenyésztés genetikáját dr. Pongrácz László egyetemi docens oktatja. A képzésben részt vevõ oktatók tudományos fokozattal rendelkezõ, széles körû hazai és nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezõ, jelenleg is aktív kutatást és oktatást végzõ személyek. A szak színvonalát emeli továbbá – a korábbi éveknek megfelelõen – neves külföldi elõadók meghívása. A képzés célja olyan speciális lótenyésztési szakmai ismeretekkel rendelkezõ agrármérnökök, állattenyésztõ-mérnökök, állatorvosok továbbképzése, akik a lótenyésztés területén a szerkezetükben, mûködésükben és céljukban, eltérõ szektorokban tudásukat alkalmazni képesek, tehát  a feladatok ellátásához szükséges legújabb elméleti és gyakorlati ismertekkel rendelkeznek;  a legújabb kutatási eredmények, a tudomány és technika korszerû szintjén képzettek;  a lótenyésztés és –tartás területén a mezõgazdaság, úgy az üzemi, mint az egyesületekbe tömörülõ kistenyésztõk fokozódó igényeit kielégíteni képesek;  a sport- és húsló elõállításban egyaránt megfelelõ szakmai és marketing ismeretekkel rendelkeznek. A kétéves képzés során oktatott alapozó tárgyak (Biometria, Környezetvédelmi ismeretek, Anatómia, Szaporodásbiológia, Genetika, Takarmánynövény– termesztés és gyepgazdálkodás, Lótakarmányozás és tartástechnológia, Húslótenyésztés és alternatív lóhasznosítás, Tenyésztéspolitika és tenyésztés-szervezés, Lóegészségtan, Lovak küllemi és mozgásbírálata, mozgáselemzés) és szaktantárgyak (Spor–t és versenylótenyésztés, Ágazati ökonómia, Teljesítmény-vizsgálat és tenyészérték-becslés, Biotechnológia és származás-ellenõrzés, Fajtafenntartás és génmegõrzés, Etológia és állatvédelem, Kereskedelem és marketing, Szabadidõ- és gyógylovaglás, lovasturizmus) mellett a hallgatóknak szakdolgozatot kell készíteniük. Mivel másoddiplomás képzésrõl van szó, a szakra elsõsorban okleveles agrármérnöki, gazdasági agrármérnöki, agrármérnöki, állatorvos doktor, okleveles biológusi diplomával rendelkezõk jelentkezhetnek. Az egyetemi szintû képzés 4 szemeszterbõl áll, amely 360 tanórát (4 x 90 óra), félévenként 3 x 1 hetes konzultációt foglal magában. A képzést a jövõben kellõ érdeklõdés mellett évente meghirdetjük és indítjuk. Szándékaink szerint ez csak elsõ lépés egyetemi karunkon a továbbképzés területén. A bolognai folyamat kapcsán átalakuló felsõoktatási területén is meg kell találni a lovas-szakember képzés helyét mind az alapképzésben (B.Sc.), mind a mesterképzésben (M.Sc.). Errõl az egyeztetések a társintézményekkel (Nyíregyházi Fõiskola, Debreceni Egyetem, Testnevelési Egyetem) már megkezdõdtek.