Nyugd�jas men� N�h�ny tan�cs idõs lovak takarm�nyoz�s�ra N�gyl�b� kedvencek tart�sa �s teny�szt�se hossz�, ak�r �vtizedekre sz�l� elk�telezetts�get is jelenthet annak, aki erre adja a fej�t. �let�k minden szakasz�ban gondoskodnunk kell r�luk, s ez egyben mindig okszerû �s megfelelõ takarm�nyoz�sukat is jelenti. T�panyagsz�ks�glet�k, illetve, ahogy takarm�nyukat feldolgozni k�pesek, idõrõl-idõre megv�ltozik: m�s a fejlõdõ, a kifejlett vagy az �regedõ szervezet eset�ben. Lovaink megfelelõ takarm�nyoz�sa m�r tulajdonk�ppen sz�let�s�k elõtt megkezdõdik, az anyakanc�k j� t�panyagell�t�sa alapfelt�tele az eg�szs�ges �s �rett csik� vil�graj�vetel�nek. A fiatal �llatban rejlõ lehetõs�gek teljes kibontakoztat�s�hoz n�veked�sekor optim�lisan biztos�tanunk kell neki mindent, hiszen az ilyenkor elszenvedett esetleges lemarad�s�t m�r nehezen tudja a k�sõbbiekben behozni. Az idõ elõrehaladt�val pedig „munk�j�nak” f�ggv�ny�ben kell t�panyagokkal ell�tnunk, �gyelve arra, hogy hasznos�t�s�nak megfelelõ takarm�nyoz�sban r�szes�lj�n ak�r sport-, illetve versenyl�k�nt, teny�sz�llatk�nt vagy hobbi c�lb�l tartjuk is. Elj�n azut�n az az idõ is, amikor az egykor kirobban� �s fitt �llat �regedni kezd, s hogy val�ban hossz�, hasznos �s sz�p kort �rhessen meg, napi t�pl�l�sakor sem szabad megfeledkezn�nk a felette elm�lt �vekrõl. Fogas k�rd�sek Nemcsak az �letkorral v�ltoz� terhel�sek miatt kell �jb�l �s �jb�l �tgondolnunk a gondoskod�sunkba vett lovak takarm�nyoz�s�t. A lovak fejlõd�se sor�n v�ltozik az em�sztõrendszer�k, s az egyes t�panyagok kihaszn�l�s�nak hat�sfoka is. A kor elõrehaladt�val egyr�szt hanyatlani kezd a szervezet teljes�tõk�pess�ge, m�sr�szt a sejtek sz�ma is cs�kken a k�l�nb�zõ szervekben, ezzel az egyes t�panyagok rakt�roz�s�nak lehetõs�ge is kisebb lesz. Az �reged�si folyamat �rinti a teljes em�sztõrendszert, kihat a fogak �llapot�ra, az enzimtermel�s mennyis�g�re, de renyh�l a b�l mozg�sa is, mik�zben az �llat mozg�konys�ga ugyancsak al�bbhagy. Tal�n kevesen gondolnak r�, hogy a t�pl�l�k j� em�szt�se m�r a falat t�k�letes megform�l�s�val, a takarm�ny mechanikus elõk�sz�t�s�vel elkezdõdik, ehhez pedig n�lk�l�zhetetlen az �p �s hi�nytalan fogazat. Fiatalabb korban ezt a fogak megfelelõ idõszakos szab�lyoz�s�val (reszel�s) minden nagyobb neh�zs�g n�lk�l biztos�thatjuk, de bizonyos kor felett nagym�rt�kben romlik a r�g�s hat�konys�ga a fogak elhaszn�l�d�sa, kop�sa, vagy �ppen hi�nya miatt. Ez extr�m esetben ak�r v�gzetes kimenetelû is lehet. Egy �szak-Amerika partjain�l fekvõ sziget elvadult p�ni popul�ci�j�ban az �llatok t�bbs�ge az�rt pusztul el �reg kor�ban, mert legel�s k�zben a fû k�z� keveredett finom szemcs�jû tengeri homok az �vek sor�n annyira elkoptatja az �llatok fogazat�t, hogy v�g�l k�ptelen lesz a t�pl�l�kot mag�hoz venni, s �gy �hen hal. Am�g a metszõfogak �llapota kiel�g�tõ, a legel�s az idõs szervezetre is kiv�l� hat�ssal van, hiszen k�nnyen em�szthetõ t�pl�l�kforr�st biztos�t, amelyet r�ad�sul folyamatosan, kis adagokban vesz fel az �llat. Ist�ll�zott tart�s eset�n a j� minõs�gû, fiatalon betakar�tott sz�na mindaddig nagyszerû takarm�ny, am�g a z�pfogak �llapota megfelelõ. A szalmafelhaszn�l�st viszont nehezen em�szthetõ jellege miatt �rdemes cs�kkenteni. Amennyiben az õrlõfogak m�r nem biztos�tj�k a megfelelõ hat�sfok� r�g�st, a sz�lastakarm�nyt c�lszerû szecsk�zni, az abrakot pedig roppantva adni. Ez a pellet�lt ipari kever�ktakarm�nyokra is vonatkozik, de kiv�lthatjuk azokat pelyhes�tett k�sz�tm�nyekkel is. �rdemes az abrakot egy�b m�don, p�ld�ul forr� v�zben �ztatva elõk�sz�teni a jobb em�szthetõs�g �rdek�ben. Ilyenkor arra figyelj�nk, hogy a v�geredm�ny ne legyen t�l h�g, mert az t�l gyorsan halad �t az em�sztõcsõben. �tv�gy �s em�szt�s Bizonyos t�panyagok em�szthetõs�ge, illetve felsz�v�d�s�nak hat�sfoka az idõ elõrehaladt�val is v�ltozhat. A tejcukrot (lakt�z) p�ld�ul h�rom�ves kor felett a lovak m�r nem k�pesek megem�szteni, s a takarm�nyok egyes �sv�nyi anyagait is m�sk�pp hasznos�tj�k fiatalabb, illetve idõsebb korukban. M�g a csik�k p�ld�ul t�pl�l�kuk kalciumtartalm�nak ak�r 70 sz�zal�k�t is kihaszn�lj�k, addig a kifejlett �llatok csak 50 sz�zal�knyit vesznek fel belõle. �regkorban romolhat a foszforfelsz�v�d�s hat�sfoka is, ez�rt h�tr�nyos lehet, ha a Ca:P ar�nyt t�l t�gra �ll�tjuk be. Az �sv�nyi anyagok �s vitaminok t�bbs�g�nek biztos�t�sa k�l�n odafigyel�st ugyan nem ig�nyel, de cinkbõl, szel�nbõl, illetve A- �s E-vitaminb�l idõskorban a kor�bbi mennyis�g k�zel k�tszerese fedezi csak biztons�gosan a sz�ks�gleteket. Emellett a b�lfl�ra v�ltoz�sa k�vetkezt�ben B-vitaminok kieg�sz�t�se is javasolhat� sz�jon �t: erre a c�lra kiv�l� a s�r�lesztõ, napi 25-30 dkg adagban. Term�szetesen a megfelelõ etet�si rend betart�sa szint�n seg�ti a j� em�szt�st, �gy „nyugd�jas” lovainknak is minimum 3-4 r�szletben, a nap folyam�n egyenletesen elosztva adjuk oda takarm�nyaikat. Az idõsebb lovak napi terhel�se nyugalomba vonul�sukkal �ltal�ban nagym�rt�kben cs�kken, mik�zben mozg�konys�guk is kisebb, mint fiatalon. Rohang�l�s helyett ink�bb �lldog�lnak a kar�mban, vagy kom�tosan baktatnak a legelõn. Mindezek k�vetkezt�ben az �llat energiaig�nye cs�kken, �letfenntart�sra megel�gszik ak�r a kor�bbi mennyis�g 80-90 sz�zal�k�val is. Az adagor azonban csak a kond�ci� folyamatos figyelemmel k�s�r�se mellett cs�kkents�k, hiszen nemcsak a t�lzott elh�z�st, hanem a k�ros sov�nys�got is el akarjuk ker�lni. A feh�rjeell�t�st szint�n k�r�ltekintõen kell v�gezni, elsõsorban a minõs�gre helyezve a hangs�lyt. A t�bbletk�nt bevitt feh�rje idõskorban k�l�n�sen k�ros lehet, hiszen ezt a szervezet energi�v� alak�tja, �s ez a folyamat nagyon ig�nybe veheti az �regedõ m�jat. Ez�rt elsõsorban k�nnyen em�szthetõ, �rt�kes feh�rjeforr�sokat kell biztos�tanunk, mint p�ld�ul a sz�ja, de mindig csak a felt�tlen�l sz�ks�ges mennyis�gben. Az �reg lovak �tv�gya rendszerint cs�kken, k�l�n�sen, ha az �llatok nem mozognak eleget, ez�rt igyekezz�nk „�tv�gygerjesztõ”, kiv�l� minõs�gû takarm�nyokkal kiel�g�teni napi sz�ks�glet�ket. �zletesebb� tehetj�k abrakjukat p�ld�ul korpa, illetve melasz hozz�ad�s�val. A kisebb �tv�gy eg�szen addig nem okoz gondot, am�g az �ltal�nos kond�ci� leroml�s�hoz nem vezet. Ilyenkor azonban �rdemes alaposan megvizsg�lni a kiv�lt� okot, hiszen anyagcserezavar, szervi megbeteged�s, vagy fog�szati probl�ma is �llhat m�g�tte.