A WESTERN LOVAGL�S EREDETE

T�rt�nelmi utaz�sunk abban az id�ben kezd�dik, amikor a spanyolok a meggazdagod�s rem�ny�ben megh�d�tott�k a mai Egyes�lt �llamok d�l-nyugati r�sz�t. A megh�d�tott ter�leteken misszion�riusok telepedtek le, hogy az �slakosokat katolikus hitre t�r�ts�k. Az els� - f�ldm�vel�ssel �s �llatteny�szt�ssel foglalkoz� - spanyol gazdas�gi k�zpontok a hitt�r�t� szervezeteknek k�sz�nhet�en fejl�dtek ki. A misszi�k k�rnyezet�ben k�l�nb�z� kultur�lis l�tes�tm�nyek is l�trej�ttek. A spanyol telepesek nagy gondot ford�tottak hagyom�nyaik, t�rv�nyeik, m�v�szet�k �s �p�t�szeti szok�saik �pol�s�ra. Egyes telep�l�sek m�ig �rzik nev�ket, ilyen p�ld�ul Santa F�, Albuquerque, San Antonio, San Diego vagy Tucson.
A h�d�t�k nagy �tra hadifelszerel�st �s j�sz�gokat hoztak magukkal. A lovak behozatala m�rf�ldk�nek bizonyult a fejl�d�sben �s betelep�l�sben. Az amerikai kontinens l�tsz�lag v�gtelen t�vols�gait csup�n lovakkal lehetett legy�zni.
Kalifornia akkoriban egy olyan spanyol kol�nia volt, mely 150-200 �vet t�lt�tt a vil�g esem�nyeit�l teljesen elszigetelve. A mai elk�pzel�sek szerint paradicsomi �llapot lehetett. A behozott lovak - a szarvasmarh�khoz hasonl�an - teljesen szabadon �ltek, �k alkott�k a vadon �l� mustang m�nesek �llom�ny�t. A m�nesekb�l csak a legjobb �llatokat v�logatt�k ki �s t�rt�k be. Ez a vid�k �s ez az �letforma sz�ks�gess� tette a lovagl�st. A spanyolok nem csup�n kult�r�jukat, hanem a rancherek �s vaquer�k lovas kult�r�j�t is �polt�k. A kalifoniai zabla �s a western nyereg a spanyol zabl�kb�l �s nyergekb�l alakult ki. A zabla n�lk�li kant�r haszn�lata vezetett a hackamore m�v�szet�ig. A highport bit, ahogyan azt a kaliforniaiak haszn�lt�k, olyan zabla volt, amely a l� sz�jpadl�s�ra hat� jelz�ssel m�k�d�tt.
E fejl�d�s sor�n egy olyan magas szint� lovagl� kult�ra alakult ki, amely alapk�nt mind a l�, mind a lovas �vekig tart� kik�pz�s�t felt�telezte. �j ir�nyzatokr�l azonban csak akkort�l besz�lhet�nk, amikor a t�lnyom�an �szak- �s k�z�p eur�pai sz�rmaz�s� telepesek el�renyomultak Kelet-Amerik�b�l, �s tal�lkoztak a spanyolokkal. Megkezd�d�tt az "aranyl�z" korszaka. A mai Texas, �j Mexik�, Arizona �s Kalifornia ter�leteit az �szak amerikaiak kisaj�t�tott�k, a spanyol ranchereket pedig Mexik�ba �ld�zt�k. Ebben az id�ben kezd�d�tt meg a h�smarh�k intenz�v teny�szt�se, s ezzel �j piac ny�lt meg a keleti h�s�zemekben. A XIX. sz�zad k�zep�n, k�l�n�sen a polg�rh�bor� ut�n, az elvadult texasi szarvasmarha csord�kat az �jonnan ki�p�tett vas�t�llom�sokhoz terelt�k, ahonnan az USA keleti ter�leteire vitt�k �ket. Mintegy 30 �vig ezek a nagyszab�s� j�sz�gterel�sek (trails) form�lt�k a nyugati t�rs�g t�rt�net�t, �s ezzel egy�tt a western lovagl�s fejl�d�s�ben is nagy szerepet j�tszottak.
Mik�zben Kaliforni�ban a p�sztorok lovagl�si kult�r�j�t - szinte minden k�ls� befoly�s n�lk�l - eg�szen a XX. sz�zadig �polt�k �s fejlesztett�k, addig a mai Texas k�rny�k�n spanyol-mexik�i lovagl�si m�d alakult ki, angol hat�sokkal. Ezek form�lt�k a texasi st�lust, mely kev�sb� eleg�ns �s pomp�zatos, �mde c�ltudatosabb, �s speci�lisan a marh�kkal val� �s k�r�l�tt�k ad�d� munk�k elv�gz�s�re dolgozt�k ki.
Kalifornia, Oregon �s Nevada �llamok lovagl� st�lus�t mind a mai napig a kaliforniai hat�s jellemzi. Arizona, �j Mexik�, Colorado, Kansas, Nebraska �s Oklahoma, teh�t a Szikl�s-hegys�g �s a 98. hossz�s�gi fok k�z�tt fekv� �llamok t�lnyom�r�szt a texasi st�lust vett�k �t. A st�lusfajt�k kevered�s�t Washington, Montana, Idaho, Wyoming �s Utah ter�let�n figyelhetj�k meg.

A KALIFORNIAI ST�LUS
A nagy, szabad ter�leteken dolgoz� hidalg�k �s vaquer�k lovagl�si m�dja olyan lovat k�vetelt meg, amely t�k�letesen egy�ttm�k�d�tt lovas�val. A lovakat n�gy vagy �t �ves korukban kezdt�k el kik�pezni, ez rendszerint h�rom �vet vett ig�nybe. �rthet�, hogy �k voltak gazd�ik leg�rt�kesebb tulajdonai. A spanyolok m�v�szien d�sz�tett nyergekkel �s ez�stb�l k�sz�lt zabl�kkal �kes�tett�k lovukat, �s b�szk�n mutatt�k be �ket a lovas versenyeken, ahol igen nagy hangs�lyt helyeztek a l�tv�nyoss�gokra.
Spanyolorsz�gban a vaquer�k el�dei bikaviadalokon szerepl� �s harci lovakat k�peztek ki, mely sor�n k�l�nb�z� technik�kat alkalmaztak. A vaquer�k ezekb�l a technik�kb�l �tvett�k azokat, amelyeket alkalmazni tudtak a marh�kkal val� munka sor�n.
Ebben a st�lusban alapvet� k�vetelm�ny a kem�ny �s gyors meg�ll�s, a h�tuls� l�b k�r�li k�nnyed megfordul�s, a helyes l�bon t�rt�n� v�gta �s az ugr�sv�lt�s. Az ilyen feladatok teljes�t�se atletikus lovat ig�nyel, amely nagyon j�l dolgozik a h�tuls� l�baival. Alapvet� felt�tel mindemellett a k�nny� lovagolhat�s�g is. A betan�tott lovakat els�sorban tests�ly-seg�ts�gekkel ir�ny�tj�k, az egykezes laza sz�rhaszn�lat csak jelz�s�rt�k�.

A TEXASI ST�LUS
A kaliforniai st�lus mellett �szak-Amerik�ban kialakult egy m�sik jellegzetes lovagl� st�lus is, mely szint�n spanyol lovagl� szok�sokon alapult, �m els�sorban a marhahajt�s gyakorlati r�sz�nek k�vetelm�nyeit tartotta szem el�tt.
Az 1860-as �s '80-as �vek k�z�tt a vas�tvonalakat Kansasig �p�tett�k ki. A keleti nagyv�rosokak h�sra volt sz�ks�g�k, teh�t a nyugati vad longhorn csord�kat valahogyan be kellett fogni �s a marhak�zpontokba (Abilene, Dodge City, Wichita, Ellsworth, Tombstone) hajtani. A nagy marhahajt�sok a legend�s Chislholm-�sv�nyen kereszt�l folytak. Ebben az id�szakban k�zel 4 milli� szarvasmarh�t hajtottak Texasb�l a teherp�lyaudvarokra. A marhacsord�k tulajdonosai otthontalan f�rfiakat fogadtak f�l, akik n�h�ny doll�r�rt k�szek voltak v�llalni a rendk�v�li kalandokkal j�r� �sszes n�lk�l�z�st �s megpr�b�ltat�st. A csord�kra �ton�ll�k band�i leselkedtek, a v�rosokban pedig g�tl�stalan szerencselovagok szedt�k el hajt�k sz�k�s kereset�t.
A trail sz�m�ra befogott vadlovakat 3-4 h�t alatt k�pezt�k ki. A marhahajt�sra haszn�lt kis termet� lovak (cow-pony) akkor sz�m�tottak belovagoltnak, mikor m�r embert t�rtek meg a h�tukon �s ir�ny�tani lehetett �ket. Ezek a broncok m�g f�lig vadak voltak, csak bizonyos id� eltelt�vel v�ltak igazi h�tasl�v�. Az akad�lyokkal teli �t v�g�n�l a lovakat - ugyan�gy, mint a szarvasmarh�kat - eladt�k. Egy jobban lovagolhat� l��rt magasabb �sszeget lehetett kapni.
Az �llatteny�szt�sben el�sz�r a XIX. sz�zadban k�vetkezett be jelent�sebb v�ltoz�s, amikor az egyik katasztrof�lis t�len majdnem az �sszes �szaki �llamban �l� szarvasmarha elpusztult. Az eddig csup�n szezonmunk�sk�nt alkalmazott marhap�sztorokat innent�l kezdve eg�sz �ven �t foglalkoztatt�k. Megv�ltoztak a marh�k �s a lovak fajt�i is. A robusztus �s t�mad� kedv� longhornb�l a tudatos teny�szt�s sor�n egy er�s h�smarha-fajta alakult ki. A texasiak egykor f�lvad broncoit a 140 cm k�r�li nagys�g� clydedale-lel �s percherons-szal keresztezt�k. Az �gy kifejlesztett neh�ztest� munkal� t�pusb�l lett - az angol teliv�r hozz�ad�s�val - a k�zismert quater horse. A munkam�dszerek szint�n jelent�s v�ltoz�sokon mentek kereszt�l. Az olyan k�l�nleges feladatokhoz, mint egy borj� befog�sa (roping) vagy egy marha lev�laszt�sa a csapatb�l (cutting), rendk�v�l tehets�ges lovakat haszn�ltak, melyeknek adotts�gait t�bb mint 50 �ves teny�szt�si folyamat seg�tette el�.

�sszegezve, a kaliforniai vaquer� a hagyom�nyt k�vetve, meggy�z�d�sb�l volt lovas. Sz�m�ra a m�nessel dolgozni gener�ci�k �ta megszokott volt. A spanyol lovas trad�ci� kik�pz�si m�dszerei alapj�n edzette lov�t, mely leg�rt�kesebb, szem�lyes tulajdona volt. A texasi farmlovast - eredetileg id�nymunk�st - a sors v�ltoztatta lovass�. Sz�m�ra a marh�k �rz�se volt a legfontosabb, a lovak pedig remek eszk�z�l szolg�ltak a c�l el�r�s�hez. Sem a kaliforniai sem a texasi lovasok nem tudt�k volna munkat�rsaik, a lovak n�lk�l elv�gezni a napi munk�t. Szem�lyes boldogul�suk nagyban f�gg�tt lovaik k�pess�g�t�l. A k�z�sen �t�lt vesz�ds�gek, a h�s�g, szomj�s�g, f�radts�g �s a k�z�s er�fesz�t�sek sor�n olyan szoros partnerkapcsolat alakult ki k�z�tt�k, mely az emberben tisztelettud� viselked�st �s �szinte megbecs�l�st �bresztett a l� ir�nt. Ez a szeml�let ma is elmaradhatatlan k�s�r�je a vadnyugati lovagl�snak.

A WESTERN LOVAGL�S NAPJAINKBAN

Az USA el�rehalad� ben�pes�l�se, a n�vekv� iparosod�s �s az egyre emelked� n�pess�gsz�m k�vetkezt�ben megn�tt az ig�ny a szabadid�s lovagl�s ir�nt. K�zenfekv� volt �tvenni a vaquer�k m�dszereit. A rendelkez�sre �ll� l�fajta kiv�l�an megfelelt a szabadid�s ig�nyeknek is. A quarter horse az egyik legn�pszer�bb l�fajt�v� v�lt. A sportlovagl�sban a lovak k�pess�geit a k�l�nleges fegyelem �rdek�ben m�g tov�bb v�logatt�k, �gy v�g�l magas sz�nvonalon specializ�lt lovakat teny�sztettek ki. Az amerikai qh hamar elterjedt az eur�pai orsz�gokban is, f�leg Olaszorsz�gban, N�metorsz�gban �s Ausztri�ban. Ezekben az orsz�gokban ma is igen �rt�kes teny�szcs�d�r�k �s teny�szkanc�k �llnak rendelkez�sre, hogy el�seg�ts�k e fajta tov�bbi elterjed�s�t.
A cowboyos st�lus egy�ltal�n nem �llt t�vol az eur�pai lovagl�st�l. Lovas teh�np�sztorok a mi f�ldr�sz�nk�n is voltak, s�t �zsi�ban is. A d�l-amerikai gauch�k pedig ma is a romantikus, szabad �letet �s a nagy v�gt�kat juttatj�k esz�nkbe. A marh�kkal val� munk�ra k�pzett lovak betan�t�sa minden�tt nagyon komoly �s kem�ny k�pz�ssel t�rt�nt �s t�rt�nik napjainkban is. Az emberek �s lovak kapcsolata az �vtizedek, �vsz�zadok alatt egyre hum�nusabb, bar�tibb lett, de az egy�ttm�k�d�s a kezdetekt�l fogva alapvet� fontoss�g� volt. Egy cowboy sosem kock�ztathatta meg, hogy munkav�gz�se k�zben egy ideges, t�ls�gosan f�l�nk l� ledobja mag�r�l �s megs�r�lj�n. Meg kellett tan�tania a lov�t arra, hogy k�z�sen dolgozzanak. Csak a filmeken l�thatunk olyan vad cowboyt, akinek �r�kk� h�s�ges lova �nsz�nt�b�l engedelmeskedik.
A western lovagl�s a laza harm�nia jegy�t viseli mag�n, �gynevezett "jelz�" lovagl�si m�d. A lovas jelez a l�nak, a l� pedig ezt utas�t�snak veszi, �s ez alapj�n v�gzi a munk�t, am�g �jabb jelz�st nem ad. Egy bizonyos jelz�st k�vet�en - amennyiben azt akarjuk, hogy lovunk az �tem, az ir�ny �s a sebess�g v�ltoztat�sa n�lk�l folytassa a halad�st (vagy t�rt�netesen a helyben marad�st) - nem kell �jabb jelz�st adnunk, mivel a western l� mindig addig folytat egy tev�kenys�get, am�g �j jelz�st nem kap a lovast�l. A western lovagl�s jellegzetess�ge, hogy itt a lovas a gyakorlat sor�n sosem hajszolja, nem fogja vissza, nem szedi �ssze, nem f�kezi a sz�rral a lovat. A helyes jelz�st k�vet�en a l� �nmag�t�l is �sszeszedett. Min�l jobban k�pzett a l�, s min�l magasabb szint� a feladat, ann�l finomabb testbesz�det, jeleket kell adnunk. A durvas�got - csak�gy, mint minden m�s lovas sport�gban - ker�lni kell.
A western lovagl�st gyakran hasonl�tj�k �ssze az eleg�ns angol sport- �s vad�szlovagl�ssal, a fegyelmezett n�met katonai lovagl�ssal, vagy �ppens�ggel a hortob�gyi csik�sok lovagl�s�val. Ez hasznos lehet a k�l�nbs�gek megfigyel�se c�lj�b�l, de a lovagl�si st�lusok szembe�ll�t�sa sz�munkra elfogadhatatlan. A western lovagl�s nem jobb �s nem rosszabb b�rmelyik m�s lovas sport�gn�l, amelyikben megfelel�en b�nnak a l�val. B�r haz�nkban m�g nem k�ztudott, a vadnyugati lovagl�s egyes �gai �pp�gy komoly alapokkal rendelkeznek, mint az errefel� sokkal elterjedtebb angol lovagl�si st�lus�. A modern lovagl�s filoz�fi�ja a legels� lovas nemzetekt�l kezdve v�ltozatlan: olyan lovat kell kik�pezni, amely elfogadja a lovas seg�ts�geit �s engedelmes. J�l lovagolni csod�latos dolog, gazdagabb� �s �rt�kesebb� teszi az �let�nket. Ez a western lovagl�sra �pp�gy vonatkozik, mint a t�bbi elismert lovagl�si st�lusra.
A western st�lusban lovagolt l�val szemben t�masztott feladatok meg�t�l�sekor soha nem szabad figyelmen k�v�l hagyni, hogy alapvet�en az akt�v munkak�vetelm�nyekb�l alakultak ki. A lovat eredetileg kimondottan arra k�pezt�k ki, hogy munk�t v�geztessenek vele. A l� �szt�ne �s reakci�k�pess�ge a munkaszimbi�zis elengedhetetlen el�felt�tele volt, ennek k�vetkezt�ben alakult ki a vadnyugati lovagl�sban a szabad kant�r (loose rein) fogalma. Itt teh�t alapvet�en m�s a lovas �s a l� k�z�tti kommunik�ci� alapja, mint az angol st�lus szerint lovagolt l� eset�ben. Am�g laza a kant�r, addig a western l� sem a j�r�s�n sem temp�j�n nem v�ltoztat. Ha a lovas egy adott feladatot v�gre szeretne hajtatni lov�val, csak r�vid ideig tart� seg�ts�get ad. �jabb seg�ts�gad�sra csak akkor ker�l sor, ha a feladatnak v�ge, vagy ha �jabb feladat k�vetkezik: teh�t a l� addig v�gzi az adott feladatot, m�g jelt nem kap a befejez�sre vagy a k�vetkez� feladatra. �ppen ez�rt a laza sz�r tartja �bren a l� figyelm�t, hiszen ha a sz�rak megmozdulnak, azt mindig egyfajta jelad�snak tekinti a l�. A megfelel�en betan�tott l�nak tudnia kell megtartani mag�t a h�ts� l�bain, �s ezt a mozdulatot k�vetnie kell a mells� l�bainak is. A l� mindig a nyaka adott oldal�n l�v� kant�rnak �s az ugyanazon oldali combnak enged. Tests�lyunk seg�ts�g�vel, teh�t tulajdonk�ppen a testbesz�d�nkkel cs�kkenthetj�k vagy n�velhetj�k a temp�t. Minden j�l tan�tott vadnyugati l�nak k�pesnek kell lennie az akt�v h�ts� l�bakkal �temesen el�re haladni �s a lovas s�ly�val egyens�lyban maradni minden helyzetben.
Az egyes gyakorlatokon - melyek elviekben megfelelnek a szabadon �l� marh�k k�r�li munk�knak - a versenyek sor�n finom�tottak, m�dos�tgattak, s ez fokozatosan megk�vetelte a l� egyre szigor�bb �s egyedibb specializ�ci�j�t. A teny�szt�s sor�n gondosan kellett szelekt�lni, hogy a verseny�gak �ppen aktu�lis k�vetelm�nyeinek folyamatosan megfelel�, �rt�kes �s atletikus k�pess�gekkel rendelkez� lovak fejl�djenek ki. A k�l�nleges k�vetelm�nyek j� p�ld�ja a sliding stop, mely sor�n a l� nagy temp�j� v�gt�b�l a k�t h�ts� l�b�n t�bb m�tert cs�szva �ll meg, mik�zben az els� l�bak szabadon mozognak. A western lovagl�s egy m�sik speci�lis eleme a spin, a h�ts� l�b k�r�li fordulatok sorozata. A spin sor�n - mint a sliding stop eset�ben is - a l� tart�sa �s temp�ja l�nyeges �rt�kel�si szempontok. Nem val�sz�n�, hogy a marh�kkal val� munk�k sor�n ak�r a sliding stop, ak�r a spin b�rmikor is sz�ks�ges lenne, de a mozdulatsor kialakul�s�nak alapj�t mindkett�n�l a munkafeladatok adt�k.
A lovak betan�t�sa napjainkban is nagyr�szt a r�gi elvek szerint t�rt�nik, term�szetesen az �jabb edz�sm�dszerek kieg�sz�t�s�vel. Ezek egy�ttes alkalmaz�sa igen magas teljes�tm�ny el�r�s�hez vezet. A gyakorlatok, valamint a hagyom�nyoknak megfelel� ruh�zat �s f�lszerel�s m�r a vil�g k�l�nb�z� pontjain is igaz�n n�pszer�v� tett�k ezt a m�fajt.