Ltenysztõ Szakmrnkkpzs a Kaposvri Egyetem llattudomnyi Karn
A lnak a sportban betlttt szerepe, valamint a hazai tenysztsû egyedek vilgsznvonal eredmnyei igazoljk annak szksgessgt, hogy az gazatban dolgoz szakemberek a legjobb genetikai, takarmnyozsi, sport– s edzslettani, higiniai, szervezsi, valamint marketingismeretek birtokban kpesek legyenek versenykpessgket megõrizni, bizonyos terleteken nvelni.
A ltenyszts gazdasgi jelentõsge (szlltsban, mezõgazdasgi munkkban betlttt szerepe) ma mr nem mrhetõ a korbbi vszzadokban kialakult jelentõsghez, de az ember egszsgnek vdelmben, szabadidejnek tartalmas eltltsben egyre nagyobb szerepet kap. A lovassportok ugrsszerû fejlõdsvel dntõen a sportl lett a ltenyszts clja. Az ember krnyezetnek vdelme, az erdõk egszsgnek megõrzse, megjulsnak biztostsa a hidegvrû lovak renesznszt is meghozta, valamint a vgl elõllts szerepe is nagymrtkben nõtt. Az idegenforgalomban ma mr kulcsfontossg szerepet betltõ lovak msodlagos funkcii (tj- s krnyezetvdelem) is jelentõsen felrtkelõdtek. A fejlett orszgok trsadalmaiban a l tenysztse, tartsa egyre nvekvõ tendencit mutat, ami egyben utal az orszg gazdasgi helyzetre is. Mindez magval vonta a lovassportok fejlõdst, a lnak a szabadidõ eltltsben betlttt nvekvõ szerept. gy a l kulcsszerepet tlt be a turizmuson keresztl, a szellemi, ill. testi fogyatkos gyermekek gygytsn t egszen a lovassportokig. Mindezek a hasznostsi irnyok tkletesen illeszkednek a krnyezetvdelem, a terlet- s vidkfejleszts tmasztotta ignyekhez.
Magyarorszgon gazdasgi llataink kzl egyedl a l ltszma nvekedett az utbbi vekben. Mindez a nemcsak trsadalmi jlt, a gazdasgi erõsds bizonytka, hanem a trsadalom ignyt is tkrzi. Olyan szakkpzett emberekre van teht szksg, akik ismerik s alkalmazzk a lovak hasznostsnak j irnyvonalait. Ma a ltenyszts cljnak dntõ hnyadt olyan egyedek elõlltsa teszi ki, melyek a klnbzõ lovas– s lversenysportokban meglljk helyket. Azon egyedek, melyek ezeknek az elvrsoknak nem felelnek meg, a hobbyl-tartk ignyeit hivatottak kielgteni. Mindezek mellett a lovasturizmusra, a gyermek-lovagoltatsra, a hippoterpira, a hobbyltartsra irnyul nvekvõ ignyeket sem szabad figyelmen kvl hagynunk.
A Kaposvri Egyetemen llattudomnyi Karn (ill. ennek jogelõdjeiben), a korbbi idõszakban is tbb tmakrben folytak klnbzõ tovbbkpzõ tanfolyamok neves hazai s klfldi elõadkkal, amelyeken termszetesen a klsõ szakemberek mellett lehetõv tettk az egyetemi hallgatk rszvtelt is. A gradulis kpzsi rendszeren bell ugyanis nincs md arra, hogy a ltenyszts minden lnyeges krdst rszletesen trgyaljuk.
A szakmai tovbbkpzs kiemelt jelentõsgû terlete a ngyszemeszteres Ltenysztõ Szakmrnkkpzs 1996-ban kezdõdtt a Kaposvri Egyetem llattudomnyi Karn. Az oktati munka nagy rszben a Pannon Lovasakadmia ltestmnyeiben folyt. A kpzs programjt – a korszerû nmet kpzsi rendszer figyelembevtelvel – dolgoztk ki. E kpzs oktatsi tapasztalatai, a kpzsben rszt vevõ hallgatk szma s visszajelzsei j alapot szolgltattak az akkreditlt kpzs folytatsra. A kpzs az vek sorn vltozatlanul npszerû maradt, folyamatos rdeklõds ksri. A Magyar Akkreditcis Bizottsg pozitv dntse alapjn kt hnappal ezelõtt ismt elindult a kpzs az j oktatsi program keretein bell. A Ltenysztõ Szakirny Tovbbkpzsi Szak nemcsak a rgiban, hanem orszgos szinten is egyedlll ismereteket nyjt. A karon foly, ltenysztssel kapcsolatos szles krû kutatsi tevkenysg (tenyszrtk-becsls, mozgselemzs, spermartkels), valamint a Pannon Lovasakadmia infrastruktrja teszi az oktatst mg sznvonalasabb. A kpzsben rsztvevõ hallgatk oktatsban az llattudomnyi Kar 17 oktatjn kvl tbb meghvott hazai szaktekintly is szerepet kap. A fajtafenntartst s gnmegõrzst Bod Imre professzor r, a kllemtant s sportltenysztst dr. Hecker Walter, a l anatmiai sajtossgait r. Stonyi Pter professzor, mg a ltenyszts genetikjt dr. Pongrcz Lszl egyetemi docens oktatja. A kpzsben rszt vevõ oktatk tudomnyos fokozattal rendelkezõ, szles krû hazai s nemzetkzi tapasztalatokkal rendelkezõ, jelenleg is aktv kutatst s oktatst vgzõ szemlyek. A szak sznvonalt emeli tovbb – a korbbi veknek megfelelõen – neves klfldi elõadk meghvsa.
A kpzs clja olyan specilis ltenysztsi szakmai ismeretekkel rendelkezõ agrrmrnkk, llattenysztõ-mrnkk, llatorvosok tovbbkpzse, akik a ltenyszts terletn a szerkezetkben, mûkdskben s cljukban, eltrõ szektorokban tudsukat alkalmazni kpesek, teht a feladatok elltshoz szksges legjabb elmleti s gyakorlati ismertekkel rendelkeznek; a legjabb kutatsi eredmnyek, a tudomny s technika korszerû szintjn kpzettek; a ltenyszts s –tarts terletn a mezõgazdasg, gy az zemi, mint az egyesletekbe tmrlõ kistenysztõk fokozd ignyeit kielgteni kpesek; a sport- s hsl elõlltsban egyarnt megfelelõ szakmai s marketing ismeretekkel rendelkeznek. A ktves kpzs sorn oktatott alapoz trgyak (Biometria, Krnyezetvdelmi ismeretek, Anatmia, Szaporodsbiolgia, Genetika, Takarmnynvny– termeszts s gyepgazdlkods, Ltakarmnyozs s tartstechnolgia, Hsltenyszts s alternatv lhasznosts, Tenysztspolitika s tenyszts-szervezs, Legszsgtan, Lovak kllemi s mozgsbrlata, mozgselemzs) s szaktantrgyak (Spor–t s versenyltenyszts, gazati konmia, Teljestmny-vizsglat s tenyszrtk-becsls, Biotechnolgia s szrmazs-ellenõrzs, Fajtafenntarts s gnmegõrzs, Etolgia s llatvdelem, Kereskedelem s marketing, Szabadidõ- s gygylovagls, lovasturizmus) mellett a hallgatknak szakdolgozatot kell ksztenik.
Mivel msoddiploms kpzsrõl van sz, a szakra elsõsorban okleveles agrrmrnki, gazdasgi agrrmrnki, agrrmrnki, llatorvos doktor, okleveles biolgusi diplomval rendelkezõk jelentkezhetnek. Az egyetemi szintû kpzs 4 szemeszterbõl ll, amely 360 tanrt (4 x 90 ra), flvenknt 3 x 1 hetes konzultcit foglal magban. A kpzst a jvõben kellõ rdeklõds mellett vente meghirdetjk s indtjuk.
Szndkaink szerint ez csak elsõ lps egyetemi karunkon a tovbbkpzs terletn. A bolognai folyamat kapcsn talakul felsõoktatsi terletn is meg kell tallni a lovas-szakember kpzs helyt mind az alapkpzsben (B.Sc.), mind a mesterkpzsben (M.Sc.). Errõl az egyeztetsek a trsintzmnyekkel (Nyregyhzi Fõiskola, Debreceni Egyetem, Testnevelsi Egyetem) mr megkezdõdtek. |